Európé partot ér?Az európai kultúra és az Európai Unió képzetei a magyar társadalomban

Absztrakt, bevezető

Tanulmányom azt vizsgálja, milyen spontán képzetek aktiválódnak a magyar lakosság körében az „európai kultúra" és az „Európai Unió" kifejezések hatására. Egy reprezentatív online adatfelvétel nyitott kérdéseire adott válaszokat elemeztem induktív tartalomelemzéssel. Az eredmények azt mutatják, hogy a két asszociációs mező eltérő logikák mentén szerveződik. Az európai kultúra elsősorban tapasztalati kategóriaként jelenik meg: az életmód, a civilizáció és a mindennapi kulturális gyakorlatok dominálnak. Az Európai Unió ezzel szemben politikai-intézményi projektként értelmeződik, amelyhez integrációs és közösségi, ugyanakkor krízis- és problémaorientált képzetek egyaránt kapcsolódnak. A képzeteket az életkor, az iskolázottság és különösen az európai politika iránti érdeklődés strukturálja. A kulturális európaiság inkább az életvilágbeli pozícióból, a politikai európaiság inkább a politikai mezőhöz való hozzáférésből fakad. Az eredmények arra utalnak, hogy a megélt és az intézményesített Európa között rés húzódik, amelynek áthidalása az európai integráció egyik kulcskérdése lehet.

Kulcsszavak: európai identitás, társadalmi képzetek, szóasszociáció, Európai Unió, kulturális európaiság, politikai tájékozottság